 |

|
|
Az amalgámról:
Mai ismereteink
szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve
a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag
hatékonynak mondhatók.
Gyakran felmerül a páciensek részéről az a kérdés, hogy
mérgező -e az amalgám? Válaszként álljon itt
a WH0 (Egészségügyi világszervezet) állásfoglalása
a témáról.
A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos
stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős
fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van
a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására
is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám
széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére,
hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt
tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak,
számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany
egészségkárosító hatásával kapcsolatban.
Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati
eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást
teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.
A
fogászati amalgám használata
A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák
szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada
használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idok
során nagymértékben javult. Az amalgámból készült
tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban,
hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új
fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések
történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles
körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási
technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal
rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat
helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős
mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.
A fogászati amalgámok megbízhatósága
A fogászati amalgámokból készült tömések
megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg
számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati
anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat
vagy allergiás reakciókat okozhatnak.
|
|
Az amalgámtömés
elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű
higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók,
hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a
higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén
kicserélteti amalgámtöméseit.
Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az
amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány
és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot,
nem ismerünk olyan, jól kontrollált
vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította
volna az amalgámtömések szisztémás
toxikus mellékhatását. Arra sincs
megalapozott tudományos bizonyíték,
hogy adott szisztémás tünetek enyhültek
volna az amalgámtömések eltávolítása
után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos
kóros tünetek fennállnak, a betegeket
megfelelő fogászati és sztomatológiai
vizsgálat és kezelés után
más specialistához kell utalni.
A fogászati személyzet
munkaköri ártalmai
Ha a munka-egészségügyi feltételek
nem megfelelõek, a higannyal való rendszeres
érintkezés súlyos foglalkozási
veszélyt jelenthet a rendelõben dolgozók
számára. A modern amalgámkeverési
technológiák és munkahigiénés
követelmények betartása, valamint a
levegő higanygőztartalmának állandó
monitorozása jelentős mértékben csökkenti
a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés
veszélyét.
Környezetvédelmi
megfontolások
A fogászati rendelőben használt és
a szemétbe vagy lefolyóba kerülõ
higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati
egységkészülékek fel vannak
szerelve olyan készülékekkel, amelyek
összegyûjtik az amalgámtömés
elkészítésekor, illetve a tömés
eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat.
A manapság elõírt megfelelõ
gyûjtési és visszaforgatási
technológia jelentős mértékben csökkenti
még a holttestek elégetésébol
származó ilyen jellegû környezetszennyezést
is.
A közfelfogás és
a média
Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat
zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi
megfontolásokból számos országban
korlátozták a higany feldolgozását
és a fogászati amalgám használatát.
A tömegtájékoztatás azonban
ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen
tálalja a lakosság számára
azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi
óvintézkedéseket már megtették.
Ez oda vezet, hogy sokan megkérdõjelezik
az amalgám biztonságos használatát,
és a tömések kicserélést
követelik.
Mai ismereteink szerint a forgalomban lévõ
fogászati tömõanyagok, ideértve
a fogászati amalgámok is biztonságosnak
és klinikailag hatékonynak mondhatók.
Kellemetlen biológiai mellékhatások
azonban bizonyos esetekben elofordulhatnak, és
ilyenkor ezeket az eseteket megfelelõ módon
kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti
a fogászati tömõanyagok megbízhatóságának
és toxikológiájának folyamatos
ellenõrzését.Fordította:
Dr. Gera István
|
|
 |
A gyökérkezelés:
Ha az elváltozás eléri a fogbelet,
az ott gyulladást okoz. Ekkor a fertőzött, gyulladt, majd elhalt
szöveteket a fog üregrendszeréből lehetőség szerint
maradéktalanul el kell távolítani.
Ez a beavatkozás a gyökérkezelés. A megfelelően kitakarított
és fertőtlenített üregrendszert gyökértöméssel kell
ellátni. Ha a gyökértömés jól el van készítve, a fog
üregrendszerében nem marad tömítetlen rész (a gyökértömés
falálló és csúcsig érő).
|
|
| Gyökérkezelés
és - tömés röntgenképei: |
 |
Fogágybetegségekkel kapcsolatos
beavatkozások:
A fogágybetegség olyan elváltozás, ahol a fogkő és a
lepedék baktériumai károsítják a fog tartószöveteit.
A baktériumok kezdetben ínygyulladást okoznak, amely
a megfelelő ellátás után teljesen meggyógyulhat. Ha az ínygyulladás
kezeletlen marad, a folyamat továbbterjedhet, melynek következtében
a fogágy visszafordíthatatlanul károsodik, így
a fogak kilazulnak, végül ki is esnek.
A fogágybetegségek kialakulásának megakadályozása érdekében
elengedhetetlen az alapos fogmosás és a rendszeres fogászati
kontroll, ahol szükség esetén fogkőeltávolításra,
illetve ínyen végzett speciális sebészeti beavatkozásokra
kerülhet sor.
A fogpótlások és fogtömések elkészítésénél fontos kritérium,
hogy ne akadályozzák a fogágy és a fogazat tisztántarthatóságát.
|
|
| |
|